A tervezési folyamat

Már telekvásárlás előtt tanácsos építész segítségét kérni. Érdemes a kiszemelt telek adottságait (beépítési előírásai, tájolása, közművesítettsége, stb.) még a megvásárlás előtt tisztázni, nehogy már a tervezéskor derüljön ki, hogy az építtető által elképzelt épületet nem, vagy csak kompromisszumok árán lehet megvalósítani.
A tervezési folyamat a telek sajátosságainak megismerésével kezdődik. A helyszín megtekintése során felmérjük a terep lejtésviszonyait, tájolását, esetleges építési korlátokat jelentő, vagy azt befolyásoló adottságait (megőrzendő, esetleg védett fák, tereptárgyak, földalatti létesítmények, -vezetékek, kutak helye, stb.). Ezekhez a földhivatal által kiállított térképmásolat is részben segítséget nyújt.

 

Ezt követi az építési telekre vonatkozó országos és helyi építési szabályok, illetve az építtető által megadott tervezési program megismerése.

A helyi építési szabályzat (HÉSZ) általában megtalálható az adott település honlapján.
A tervezési program az építtető alapterületi-, alaprajzi-, műszaki- (gépészeti), tömegalakítási- (szintek száma, tagoltság, stílusjegyek) és esetleges speciális igényeit (pl. akadálymentesítés), valamint a kivitelezés megközelítő költségeit tartalmazza.
A helyi építési szabályzatban határozza meg az önkormányzat a telekre vonatkozó beépítési előírásokat. Ezek közül a legfontosabbak a beépítési mód (szabadon álló, oldalhatáron álló, ikres, vagy zártsorú), az elő-, oldal- és hátsókert méretei, a legnagyobb építménymagasság, a telek maximális beépíthetősége, a legkisebb zöldfelületi arány, az épületek egymástól való távolsága, a településképi előírások, a telken elhelyezhető épületek funkciója, stb.

 

Lejtős terepre történő építkezés esetén még a tervezés előtt szükséges a terep geodéziai felmérése. A földmérő (geodéta) által készített szintvonalas helyszínrajz mutatja meg a terep pontos lejtési viszonyait, amely az épület(ek) kialakítását, a földmunkákat és a végleges tereprendezést is befolyásolják. A földmérő munkájára szükség lehet olyan telken is, ahol a telekhatárok (sarokpontok) hiányoznak, vagy nem egyértelműek. A földmérő végzi el – már a kivitelezési szakaszban – lejtős terepen az alapok kitűzését is, illetve az építkezés befejeztével az épületfeltüntetést a földhivatali térképbejegyzéshez.

 

Ezen adatok ismerete alapján vázlatterveket készítek, melyeket folyamatosan egyeztetek a megrendelővel. A vázlattervek az épület(ek) telken való elhelyezkedésétét ábrázoló helyszínrajzból, a helyiségkapcsolatokat és -méreteket tartalmazó alaprajzból és az épület tömegét megjelenítő egyszerűsített látványtervből áll. Ezek az egyeztetések már email útján is lehetségesek nagyobb földrajzi távolság esetén.
Az építtető által jóváhagyott végleges vázlatterv alapján elkészítem az engedélyezési tervet. Az engedélyezési terv benyújtásához szükséges tartószerkezeti tervező bevonása is. A jóváhagyott vázlattervet ajánlott épületgépész tervezővel is egyeztetni. Különleges gépészeti igény (hagyományostól eltérő fűtés, napkollektor, stb.) esetén épületgépész tervezővel gépészeti tervet kell készíttetni. Ezt nem szükséges az építéshatóságnak engedélyeztetésre benyújtani, de a jól működő rendszerhez gondosan átgondolt terv szükséges.
Nagyobb létesítmény esetén több szaktervező bevonására is szükség lehet: a tartószerkezeti tervezőn kívül tűzvédelmi-, épületgépész-, villamos, közmű-, út-, környezetvédelmi, stb. tervező.
Az elkészült terveket az építési hatósághoz való benyújtás előtt egyeztetni kell az érintett közműszolgáltatókkal és szakhatóságokkal.
Közműszolgáltatók: víz-szennyvíz-, elektromos energia-, gáz-, kéményseprő-ipari szolgáltató.
Szakhatóságok: családi házak építése esetén nem kell szakhatóságot bevonni.
Nagyobb létesítménynél azonban több szakhatóság is bevonásra kerülhet az építési engedélyezési eljárás során.

 

Ezek közül a leggyakoribbak:

  • járási népegészségügyi intézet
  • tűzvédelmi szakhatóság
  • környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség
  • területi vízügyi hatóság
  • Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

Szakhatósági eljárások során a szakhatóságok általában igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében adják meg állásfoglalásukat, amely több tíz-, adott esetben több százezer forint is lehet.

Az építési engedély megszerzését követően kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni. A kivitelezési terv lehet egyszerűsített, vagy teljeskörű.

Az engedélyhez szükséges dokumentumok

Építési tevékenység végzésére – jogszabályban meghatározott esetek kivételével – az építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni.

Az építési engedély benyújtásához szükséges dokumentumok (a kérelem mellékletei):

 

- az eljárási illeték, valamint az igazgatási szolgáltatási díj(ak) befizetésének igazolása

 

- építészeti-műszaki dokumentáció (PDF/A formátumban):

  • műszaki leírások (építészeti, gépészeti, tartószerkezeti)
  • technológiai leírás
  • kimutatások (rétegrendi- és helyiségkimutatás)
  • építész tervek (hiteles földhivatali térképszelvény alapján készített helyszínrajz, alaprajzok szintenként, metszetek, homlokzatok)

- környezeti állapotadat:

  • fotó, fotómontázs
  • utcakép (axonometria, perspektíva, egyéb)
  • látványterv
  • tömegvázlat

- számítások:

  • épületenergetikai számítás
  • számított építményérték
  • épületmagasság-számítás
  • telek beépítettségének számítása
  • tartószerkezeti számítás szükség szerint

 

- igazolások:

  • aláírólap (elektronikusan aláírt PDF formátumban, vagy papír alapú formátumban)
  • földhivatali térképmásolat (PDF formátumban)
  • statisztikai lapok

 

Az építésügyi hatósági engedély (építési engedély) iránti kérelem 2013. január 1. óta beadható papír alapon, elektronikus adathordozón (DVD, pendrive), vagy az ÉTDR (építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer) rendszerbe való feltöltéssel. A kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában lehet benyújtani.

 

Az elektronikus úton történő benyújtáshoz az internetes elérhetőségű ÉTDR az építtető részére elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít, ahová PDF/A formátumban kell feltölteni a dokumentumokat. Az elektronikus tárhely igényléséhez az építtetőnek, vagy meghatalmazottjának regisztrálnia kell az ÉTDR-ben.

 

Az elektronikus tárhely dokumentumaiba az építtető vagy meghatalmazottja, illetve hozzájárulásukkal az eljáró építésügyi hatóság és a szakhatóság tekinthet bele, vagy tölthet fel oda dokumentumokat.

A kivitelezési tervdokumentáció

Az építési engedély megszerzését követően kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni. A kivitelezési terv lehet egyszerűsített, vagy teljeskörű.

 

1. Az egyszerűsített kivitelezési tervdokumentáció:

 

Legfeljebb

  • 300 m2 szintterületű,
  • 3 építményszinttel rendelkező, vagy
  • 1000 m3 bruttó térfogatú építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén,
    vagy
  • a 1,5 m-t meg nem haladó magasságú támfal építése esetén*

elegendő egyszerűsített kivitelezési dokumentációt készíteni, amely az alábbiakból áll:

  • az építési engedélyezési dokumentációból,
  • költségvetési kiírásból
  • ha szükséges a biztonsági és egészségvédelmi tervből.

Ha az előbbi feltételek, vagyis az alapeset szerinti jellemzők bármelyike fennáll, teljeskörű kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni.

A fentieken kívül:

Tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha:

  • az épület tartószerkezete (vagy annak elemei) monolit vasbeton - kivéve a 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
  • az épület teherhordó szerkezetének támaszköze 5,4 m-nél nagyobb,
  • az előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb.

Épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha:

  • az alapeset szerinti jellemzők* teljesülése mellett az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre,

Épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha:

  • az alapeset szerinti jellemzők teljesülése* mellett 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele,

Energetikai számítást kell készíteni a 7/2006 [V. 24.) TNM rendeletben meghatározott esetekben, az ott meghatározottak szerint.

 

2. Teljeskörű kivitelezési dokumentáció készítésének kötelező esetei

Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, amely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését:

  • az egyszerűsített kiviteli terv alapján megvalósítható építmény jellemzőit, illetve méretét meghaladó építményt,
  • építési engedélyhez kötött külön jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építményt,
  • közhasználatú épületet,
  • a tömegtartózkodásra szolgáló építményre, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építményre, valamint a honvédelmi és katonai célú építményre vagy[3]
  • üzemeléstechnológiai (gyártás-, javítás-, vizsgálat-, konyha-, egészségügyi technológiai stb.) tervet igénylő épületet

érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén

3. A kiviteli terv nem térhet el az engedélytől

A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól, vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától.

4. Kivitelei terveket csak írásbeli tervezési szerződés alapján szabad elkészíteni

Az építtető, vagy megbízása alapján a fővállalkozó kivitelező, vagy a beruházás lebonyolító a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt.

5. Kötelező műszaki leírást is készíteni

A tervező a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján jogszabály által meghatározott részletezettségű és műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít.

 

user_uploaded

 

user_uploaded
user_uploaded

user_uploaded

user_uploaded
user_uploaded

Az engedélyezési tervvel kapcsolatos költségek

1. Építészeti tervezési díj
Az épület nettó alapterülete alapján számított díj.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerint a nettó alapterület a helyiség, vagy épületszerkezettel részben, vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.
A tervezési díj függ az épület jellegétől (családi ház, melléképület, ipari csarnok, stb.), méretétől, illetve a tervezési munka jellegétől (felmérés, új épület, bővítés, átalakítás, stb.).
Az építész tervek mellé 150.000 Ft tervezési díj felett 3D-s látványtervek készülnek.

2. Tartószerkezeti (statikai) munkarész díja
Statikus szakember által készített műszaki leírás és erőtani számítások, szükség esetén tartószerkezeti tervek.

3. Tűzvédelmi tervfejezet díja
Tűzvédelmi tervező, vagy szakértő által készített műszaki leírás.

4. Közműszolgáltatói egyeztetésekkel kapcsolatos költségek
Az érintett közműszolgáltatókkal történt egyeztetések díjai és az ügyintézéssel kapcsolatos kiadások.

5. Szakhatósági egyeztetésekkel kapcsolatos költségek
A jogszabályban meghatározott szakhatóságok igazgatási szolgáltatási díjai és az egyeztetésekkel kapcsolatos költségek.
Családi házak építése esetén nem szükséges szakhatósági egyeztetés.

6. Földhivatali ügyintézés
Földhivatali térképmásolat igazgatási szolgáltatási díja.

7. Az építésügyi eljárás illetéke
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XV. fejezetében foglaltak szerint.

Ezeken kívül az építési telek adottságaitól, illetve a tervezett épülettől függően szükség lehet geodéta, különböző szaktervezők (épületgépész-, villamos, közmű-, út-, környezetvédelmi, stb.) bevonására, esetleg talajmechanikai szakvélemény elkészítésére. Ezek költségei szintén az engedélyeztetéshez kapcsolódnak.

legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építésével kapcsolatos egyszerű bejelentés lényegesen eltér az építési engedélyezési eljárástól.


Az egyszerű bejelentés dokuntumainak feltöltése a 155/2016. (VI.13.) számú kormányrendelet előírásai értelmében nem az ÉTDR-be történik, hanem azokat az elektronikus építési naplón (e-naplón) keresztül kell feltölteni, amely az építész tervező feladata.


Az e-napló felületére az alábbi kötelező munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentációt kell feltölteni:

1. Aláírólap tervjegyzékkel

2. Helyszínrajz

3. Kitűzési helyszínrajz

4. Utcakép

5. Eltérő szintek alaprajzai

6. Metszetek

7. Homlokzatok

8. Tartószerkezeti tervek (statikus tervező készíti)

9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve (épületgépész és épületvillamossági tervezők készítik)

10. Műszaki leírás

11. Tervezői költségvetési kiírás


A tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara Szabályzatai határozzák meg.


Miután a tervező az összes jogszabályban felsorolt mellékletet feltöltötte, benyújthatö a készenlétbe helyezés iránti kérelem. Az e-napló készenlétbe helyezését az építtető, vagy meghatalmazottja (tervező) is elvégezheti. A készenlétbe helyezés megrendelése után a rendszer díjbekérőt bocsát ki. Elegendő időt kell szánni a készenlétbe helyezés megrendelésére, mert a rendszerhasználati díj beérkezése 2-3 munkanapot vesz igénybe. A rendszerhasználati díj beérkezésekor kerül készenléti állapotba az e-napló.

 

Az e-napló alkalmazás automatikus rendszerüzenetet küld az e-napló készenlétbe helyezésről az illetékes építésügyi hatóságnak.


A napló készenléti állapota után indul el a 15 napos várakozási idő. A 15 nap letelte után lehet megkezdeni a kivitelezést, miután az e-naplóban megtörtént a munkaterület átadása.

 

A 15 nap várakozási idő alatt az építésügyi hatóság tájékoztatja:

- a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,

- a települési önkormányzat jegyzőjét,

- a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a telek tulajdonosa, vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.

 

A kivitelezés során a tervektől történő eltérés esetén az eltérést bemutató kivitelezési dokumentációt  (tervmódosítást) az e-naplóba az eltérő megvalósítás előtt 15 nappal előzetesen kell feltölteni.


Új elem, hogy az építtetőnek a kivitelezés folyamatára kötelező az építész tervezőt megbízni tervezői művezetés céljából, ennek feltételeit tervezési szerződésben kell rögzíteni. A tervezői művezetőnek az építési folyamatot legalább hat alkalommal kell figyelemmel kísérnie a helyszínen, és megfigyeléseiről, látogatásairól eseti bejegyzéseket kell tennie az e-naplóban.


Szintén új előírás, hogy az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen projekt táblát kell kihelyezni. Azon az alábbi adatokat kell feltüntetni:

- az építtető nevét, megnevezését,

- az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát,

- a kezdés és a várható befejezés időpontját,

- a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát,

- az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését,

- a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését.


További információk az alábbi oldalakon találhatók:

www.e-epites.hu

http://www.mek.hu/index.php?link=156-155_2016__VI_13_kr

A tervezési folyamat

Már telekvásárlás előtt tanácsos építész segítségét kérni. Érdemes a kiszemelt telek adottságait (beépítési előírásai, tájolása, közművesítettsége, stb.) még a megvásárlás előtt tisztázni, nehogy már a tervezéskor derüljön ki, hogy az építtető által elképzelt épületet nem, vagy csak kompromisszumok árán lehet megvalósítani.
A tervezési folyamat a telek sajátosságainak megismerésével kezdődik. A helyszín megtekintése során felmérjük a terep lejtésviszonyait, tájolását, esetleges építési korlátokat jelentő, vagy azt befolyásoló adottságait (megőrzendő, esetleg védett fák, tereptárgyak, földalatti létesítmények, -vezetékek, kutak helye, stb.). Ezekhez a földhivatal által kiállított térképmásolat is részben segítséget nyújt.

 

Ezt követi az építési telekre vonatkozó országos és helyi építési szabályok, illetve az építtető által megadott tervezési program megismerése.

A helyi építési szabályzat (HÉSZ) általában megtalálható az adott település honlapján.
A tervezési program az építtető alapterületi-, alaprajzi-, műszaki- (gépészeti), tömegalakítási- (szintek száma, tagoltság, stílusjegyek) és esetleges speciális igényeit (pl. akadálymentesítés), valamint a kivitelezés megközelítő költségeit tartalmazza.
A helyi építési szabályzatban határozza meg az önkormányzat a telekre vonatkozó beépítési előírásokat. Ezek közül a legfontosabbak a beépítési mód (szabadon álló, oldalhatáron álló, ikres, vagy zártsorú), az elő-, oldal- és hátsókert méretei, a legnagyobb építménymagasság, a telek maximális beépíthetősége, a legkisebb zöldfelületi arány, az épületek egymástól való távolsága, a településképi előírások, a telken elhelyezhető épületek funkciója, stb.

 

Lejtős terepre történő építkezés esetén még a tervezés előtt szükséges a terep geodéziai felmérése. A földmérő (geodéta) által készített szintvonalas helyszínrajz mutatja meg a terep pontos lejtési viszonyait, amely az épület(ek) kialakítását, a földmunkákat és a végleges tereprendezést is befolyásolják. A földmérő munkájára szükség lehet olyan telken is, ahol a telekhatárok (sarokpontok) hiányoznak, vagy nem egyértelműek. A földmérő végzi el – már a kivitelezési szakaszban – lejtős terepen az alapok kitűzését is, illetve az építkezés befejeztével az épületfeltüntetést a földhivatali térképbejegyzéshez.

 

Ezen adatok ismerete alapján vázlatterveket készítek, melyeket folyamatosan egyeztetek a megrendelővel. A vázlattervek az épület(ek) telken való elhelyezkedésétét ábrázoló helyszínrajzból, a helyiségkapcsolatokat és -méreteket tartalmazó alaprajzból és az épület tömegét megjelenítő egyszerűsített látványtervből áll. Ezek az egyeztetések már email útján is lehetségesek nagyobb földrajzi távolság esetén.
Az építtető által jóváhagyott végleges vázlatterv alapján elkészítem az engedélyezési tervet. Az engedélyezési terv benyújtásához szükséges tartószerkezeti tervező bevonása is. A jóváhagyott vázlattervet ajánlott épületgépész tervezővel is egyeztetni. Különleges gépészeti igény (hagyományostól eltérő fűtés, napkollektor, stb.) esetén épületgépész tervezővel gépészeti tervet kell készíttetni. Ezt nem szükséges az építéshatóságnak engedélyeztetésre benyújtani, de a jól működő rendszerhez gondosan átgondolt terv szükséges.
Nagyobb létesítmény esetén több szaktervező bevonására is szükség lehet: a tartószerkezeti tervezőn kívül tűzvédelmi-, épületgépész-, villamos, közmű-, út-, környezetvédelmi, stb. tervező.
Az elkészült terveket az építési hatósághoz való benyújtás előtt egyeztetni kell az érintett közműszolgáltatókkal és szakhatóságokkal.
Közműszolgáltatók: víz-szennyvíz-, elektromos energia-, gáz-, kéményseprő-ipari szolgáltató.
Szakhatóságok: családi házak építése esetén nem kell szakhatóságot bevonni.
Nagyobb létesítménynél azonban több szakhatóság is bevonásra kerülhet az építési engedélyezési eljárás során.

 

Ezek közül a leggyakoribbak:

  • járási népegészségügyi intézet
  • tűzvédelmi szakhatóság
  • környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség
  • területi vízügyi hatóság
  • Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

Szakhatósági eljárások során a szakhatóságok általában igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében adják meg állásfoglalásukat, amely több tíz-, adott esetben több százezer forint is lehet.

Az építési engedély megszerzését követően kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni. A kivitelezési terv lehet egyszerűsített, vagy teljeskörű.

Design és webszolgáltatás: